feliratkozás: Bejegyzések | Hozzászólások:

Winny és a Halloween

1 hozzászólás
Winny és a Halloween

Winny és a Halloween

Egy újabb hét lapjai leperegtek a naptárról és lám itt van Halloween. Winny szerette is ezt az ünnepet meg nem is. Nagyon élvezte a tök lámpás készítést, különösen, mert bekebelezhette a levágott, felesleges darabokat. És mint minden jóravaló nyuszi tudja, nincs édesebb falat a sütőtöknél. Azt is rettenetesen élvezte, ahogy este sejtelmesen világítottak a töklámpások minden ház teraszán és udvarában. Sajnos a jelmezbe öltözést nem élvezte.
Szilárd meggyőződése szerint nem állt jól neki a boszorkány, a csontváz vagy akár a szellem maskara.

És hogy ilyen nevetséges holmiban még házról házra járjon, felhívva magára az ismerősök figyelmét? Hogy aztán hetekig vihogva suttogják, milyen nevetségesen festett a jelmezében?! Azt már nem.

Persze nagy kár. Hiszen, ha nem vesz részt az ünneplésben,
lemarad a sok finom édességről is, amit a házaknál kap a sok gyerek. És nem csak az édességekről kell lemondania, de arról a mulatságról is, hogy a fukar emberek kapuját vagy ajtaját tojással és paradicsommal megdobálhassa. Az is jó hecc ám!
Így töprengett Winny a naptárra meredve tanácstalanul. Menni vagy nem menni…

– Akár hogy is, legjobb lesz, ha mindenképpen elmegyek a piacra és kiválasztok egy-két
formás tököt.- gondolta, miközben felvette a kosarát.

Útközben a piac felé összefutott Ulrikkal. Hazafelé tartott egy nagy tökkel a hátán. Így aztán
nem ugrált szokása szerint, inkább csak vonszolta magát a teher alatt. Winny köszöntésére
azonban felcsillant a szeme.
-Ugye jössz halloween-ezni? Milyen jelmezed lesz? –  kérdezte lelkesen.

Winny és Ulrik egészen jó barátságba kerültek, mióta Ulrik odaadta Winny-nek azt a gyönyörű forgót. Most is ott állt egy vázában Winny éjjeli szekrényén. Így aztán Winny egészen barátságosan, könnyedén leküzdve amúgy fennhéjázó modorát, válaszolta:

– Nem is tudom. Nem érdekel ez a csacsiság. Kinőttem ebből.
-Ó, de kár! Pedig már napok óta dolgozom egy jelmezen és azt terveztem, hogy neked adom. – szontyolodott el Ulrik.
-Jelmez? Nekem? Megnézhetem? – kerekedett el Winny szeme a kíváncsiságtól.

Így aztán gyorsan beszerezte a lámpásnak való tököket és elment Ulrikhoz megnézni a
jelmezt. Ulrik félszegen vezette be a szobájába és mutatta meg a majdnem teljesen kész
jelmezt.

– De hiszen ez nem is csúnya! – kiáltott fel Winny.

Egri Zsófia: Winny és a Halloween

Egri Zsófia: Winny és a Halloween "Hatalmas Húsvéti rajzpályázat 2012" különdíjas rajz

Egy boszorkány maskara lógott a fogason, de nem akármilyen boszorkányé. A világ legmenőbb, legkülönlegesebb boszi jelmeze volt ez.
Ulrik megint bebizonyította, milyen tehetséges. A fekete boszi süvegen rózsaszín csillagok
fénylettek. A fekete hosszú szoknya csillogott és amikor Winny felpróbálta, igen csinosnak és
karcsúnak érezte magát benne. A köpönyeget rózsaszín szalag fogta össze a nyaka körül.
Winny csak nézte magát a tükörben szótlanul. És Ulrik is nézte Winny-t a tükörben lélegzet
visszafojtva, áhítattal…

– Istenem, még boszinak is milyen vonzó – gondolta odaadóan.

És Winny döntött.

– Ulrik! Gyere át hozzám tök lámpást faragni ma délután és menjünk együtt ünnepelni. Még
sohasem vágytam ennyire házról házra járni és édességet kérni. Na, és persze tojást dobálni.

Ulrikkal megfordult a világ. Ö ebben a pillanatban azt képzelte, hogy Winny nem csak a
jelmeze miatt boszorkány, de tényleg egy varázsló, hogy ekkora csodát tett az ő verdeső
szívével.

Meseíró: Keszthelyi Jutka

  1. Nagyon aranyos mese!