feliratkozás: Bejegyzések | Hozzászólások:

Winny karácsonya – A forgó és a zöld sál

Winny karácsonya – A forgó és a zöld sál bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Winny karácsonya – A forgó és a zöld sál

Winny karácsonya – A forgó és a zöld sál

Ulrik még napok múlva is emlékezett a Winny-vel történt szóváltásra, hol összeszoruló szívvel, mert azért még mindig tetszett neki a nyuszi lány, és mert igen hiányzott a társasága, hol meg dohogva Winny viselkedésén. Persze, ha akart volna, akkor sem tudott volna könnyen megfeledkezni az esetről, hiszen Winny tüntetőleg kerülte őt és csak Hodge-dzsal, meg Polly-val beszélgetett a szünetben, meg suli után. Szerencsére suli után Ulrik nem igen ért rá mostanában, mert a közeli plázában szórólapozott. A környéken lakóknak osztogatott meghívót a karácsonyi jótékonysági műsorra és emellett ösztökélt minden járókelőt, hogy adományokkal és apró ajándékokkal is támogassák az akciót.

Ulrik most is éppen Winny-n sóhajtozott a pláza előcsarnokában, kezében halomnyi színes hirdető lappal. Réveteg tekintettel, gépiesen nyomta a feléje nyújtott mancsokba a lapokat. Egyszerre azonban megdermedt, mert a feléje nyújtott mancsban felismerte Winny csinos mancsocskáját. Felpillantott. Bár ne tette volna! Winny sugárzóan vigyorgott rá, miközben Hodge karjába csimpaszkodva továbbhaladt.

Forgó Anna Napsugár: A Forgó és a zöld sál

Forgó Anna Napsugár: A Forgó és a zöld sál "Hatalmas Húsvéti Rajzpályázat 2012" Különdíjas rajz

-Pá, Ulrik, kellemes délutánt! –és ellibbent, egy bánatos békát hagyva maga mögött.
-Bárcsak látnám, milyen képet vág! –gondolta távozóban Winny.

Tulajdonképpen nem haragudott igazán Ulrikra. Ulrik olyan lógó orral kullogott a suliban az eset óta, hogy az
szánni való volt. De azt azért nem képzelheti, hogy a sértését csak úgy elfelejti Winny! Azért meg kell bűnhődnie! És Winny mindent el is követett a bűnhődés érdekében. Még arra is rászánta magát, hogy a pöffeszkedő Hodge meghívását egy kis karácsony előtti plázázásra elfogadja. Hodge amúgy igen szórakoztató is tudott lenni, ha egy kicsit elfelejtett önmagáról áradozni. És csak pukkadjon meg a többi lány, amikor ő együtt lóg Hodge-dzsal. A kirakat nézegetést pedig mindig is igen szórakoztatónak találta Winny.

-Nézd, Hodge! Milyen csinos kalap! Remekül illene a fekete szőrmés kabátomhoz. – lelkendezett Winny egy kirakatnál.
-Hmm, ja…. No, nézd csak ott van Pat. Biztosan ajándékot nézeget. Várj, Winny, mindjárt jövök, csak mondanom kell neki valamit. – szólt Hodge és elviharzott, magára hagyva a meglepett Winny-t.

Winny egy darabig álldogált, de elunta és Hodge keresésére indult. Közben azért beugrott egy ajándék boltba, amelynek a kirakatában cuki kis forgót vett észre.

Remek ajándék lesz a kis Molly-nak. –gondolta. És legalább nem fogja mindig elcsenni az én forgóimat.

Egy ruha boltban pedig egy bolyhos halványzöld sálat pillantott meg.

Épp Ulriknak való. Illeni fog hozzá ez a szín.’

Boldogan lóbálta a kincseit a pláza folyosóján, amikor meglátta Hodge-ot a McFutters’-ben. Ott ültek Pat-tel, Polly-val, Irene-vel, és vígan majszoltak. Winny-nek semmi kedve sem volt csatlakozni hozzájuk, így sarkon fordult és hazaindult.

Az előcsarnokban már messziről észrevette Ulrikot, úgyhogy kihúzta magát, sugárzó mosolyt erőltetett az arcára, úgy közeledett azzal a szándékkal, hogy figyelemre sem méltatva a békát, elhalad mellette. De Ulrik megszólította.

-Winny, várj! Ezt a levelet szeretném átadni neked –mondta és Winny kezébe nyomott egy kisebb borítékot fenyőágas, fagyöngyös díszítéssel.
-Jól van, add ide. –próbálta Winny fenntartani a méltóságteljesség látszatát, miközben majd meg pukkadt a kíváncsiságtól.

Meseíró: Keszthelyi Jutka

Hozzászólások lezárva